Valójában amikor a traumatológus orvos azt mondta, hogy el lehet kezdeni szépen sétálni, akkor azután ez volt az első túránk. Ettünk egy finom pizzát a már korábban bevált helyünkön, és megcsodáltuk a tavasz hírnökeit, hiszen ez a túra még februárban volt. Akkor még a piros utak bejárása gondolatban sem fogalmazódott meg. De így, hogy készül a blog, a szép képek miatt mindenképpen be szerettem volna rakni, hogy jövőre másnak is eszébe jusson eljönni ide.
- Az út sorszáma: 001
- Start: Lébény, focipálya
- GPS kezdés 47.75456, 17.30184
- Február 14. 12:56
- Cél: Lébény focipálya
- GPS végpont: 47.75456, 17.30184
- Február 14. 14:17
- Távolság: 3.00 km
- Szintemelkedés: 1.0 méter
- Időjárás: 10 Celsius fok
- Büfé: VAN (a sportpályánál)
- Vízlelőhely: VAN (ugyanitt)
- Mosdó: VAN (a létesítményben)
Győr mellett, Lébény határában, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található a lébényi Tölgy-erdő. Itt milliós tömegben fordul elő a tavasz hírnöke, a hóvirág, Van egy tanösvény, ami a sportpálya bejáratától indul. Innen egy könnyed túrával, mintegy másfél km hosszban csodálhatjuk meg a hóvirágokat. A túrára január végétől február közepéig érdemes elindulni, mert azután nyilván el fognak hervadni ezek a kis virágok. És akik szeretik az efféle kirándulásokat, nekik jó hír, hogy minden év februárjában a Rábaközben, egészen pontosan Csáfordjánosfán a tőzike erdő is virágba borul.
Tényleg bárhová lépsz, mindenhol az ösvényen ott figyel a hóvirág. Nézegetni lehet, de szedni egyébként továbbra is tilos. Európában országonként eltérőek a szabályok.Van, ahol korlátozott mennyiségben szedhető, Magyarországon azonban teljes tilalom vonatkozik rá és kemény büntetés jár a letépéséért. Annak idején azért került a védett növények közé, mert a hagymái külföldön nagyon keresettek – főleg Hollandiában – ezért sok helyen tömeges gyűjtés indult el. Ez a folyamat rövid időn belül komoly állománycsökkenést okozott, ezért 2005-től a kikeleti hóvirág védett növény lett Magyarországon. Természetvédelmi értéke szálanként 10 ezer forint.
Hanem aztán mielőtt elmennénk innen a Győrhöz közeli településről, feltétlenül meg kell csodálnunk a Szent Jakab apostol-plébániatemplomot. Ez a román stílusban épült középkori keresztény templom Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke, a város országos hírű nevezetessége.
Első írásos emléke egy 1208-ban kiadott oklevél, de falai már valószínűleg két évvel korábban is álltak, hiszen külső falába vésve találjuk ezt az évszámot. Köveit a fertőrákosi kőfejtőből hozták. A templom az 1242-es tatárjárást még átvészelte, de a török háborúk során többször is erősen megrongálódott.
A török pusztítások miatt a bencés szerzetesek elhagyták itteni birtokaikat, Pannonhalmára költöztek, és a kolostor lakatlanná vált. A romos apátságot 1631-ben a jezsuiták kapták meg, néhány éven belül az épületeket helyre is állították, ám a templomot 1683-ban a törökök ismét felégették, ekkor a tetőzet és az eredeti boltívek beszakadtak. A jezsuiták rendjük 1773-as feloszlatása után elhagyták Lébényt, a kolostor ekkor másodszor is elnéptelenedett. A birtokok többségét a Zichy-család szerezte meg, ők a templomot a falunak adták át, így az 1830-ban Lébény plébániatemploma lett. Az újabb helyreállítás során a romos kolostorépületek nagy részét lebontották, egy kisebbik részt pedig meghagytak a plébániának. A templomépület azonban 1841-ben újra tűzvész áldozata lett, tornyait utóbb egyszerű, barokkos sisakokkal látták el. Végül a templom mai formáját az 1862-től 1879-ig tartó restaurálás során nyerte el, lehántották az évszázadok rétegeit, így ma a háromhajós templom Árpád-kori csupasz fali állnak előttünk.
Lébény, 2026. február 14.
A piros úton valójában csak az indulástól számítva kb. az első szakaszon haladtunk, ez a jobb oldali ábrán az alsó vonalat jelenti.