004. PORVA CSESZNEK – VINYE

Ez volt a küldetés tesztútja, azon a vidéken, ahol a legtöbbet töltöttem el gyermekkoromban.

Amikor a piros utak először eszembe jutottak, még nem gondoltam volna, hogy ez lesz a teszt út. Csak kirándulni szerettünk volna egyet, ami nem megerőltető. Vonattal Győrből kicsivel több, mint egy óra alatt ide lehet érni, és az út maga nem hosszú. Általában Vinyéről mentünk mindig Porva-Csesznek felé, most azonban megfordítottuk a feladatot, ami így is – úgy is ugyanolyan élvezetes. Át kell ugyanis kelni a Cuha-patakon – amiben ilyenkor április környékén azért még van víz – nyáron szinte kiapad a forrás mostanában. A vonatutat annak idején virágszedő járatnak hívtuk, annyira lassan mehet csak az úton – szinte le lehet szállni menet közben. Ez az a vasútvonal, ahol van három alagút is, a Vinye felé eső a legrövidebb, a középső a lukas, és van a hosszabb a végén.

Ma két útitársunk is van – Manka – aki egy törpe schnauzer – és Sztoni, a kőfej, aki utoljára Lébényben járt velünk, és már akkor is jól mutatott a fényképeken. Itt éppen a pannonhalmi várat nézi.

A játék, amit magunkkal hoztunk egy nagyszerű kocka játék, ami egy sorozat harmadik darabja. Szerencsére már mind a négy játék megvan, így elég változatosan tudunk vele játszani. A vonaton ez nem volt egyszerű, inkább azt mondanám, máshogy is el lehet tölteni az időt.

Ahogy elérjük a Bakonyt, Vinyénél a parkoló autók számából feltételezzük: ma sokan kirándulnak errefelé, és a vonat ablakából azt is felfedezni véljük, hogy talán még víz is van a patakban. Lenne időnk olvasni még, például a MÁV oldalán megismerhetnénk a Bakonyvasút történetét.

A Bakonyt keresztben átszelő 11-es vasútvonal a hazai viszonylatban ritkaságnak számító hegyi vasutak egyike. Az egyvágányú, nem villamosított vonalat napjainkban Magyarország legszebb vasútvonalaként, „Bakonyvasút” néven tartják számon. Az építtető vasúttársaság a minisztérium 1895-ben kiadott engedélye alapján nagy erőkkel kezdte el az építkezést, melynek szükségességét a Bakony számos településén folytatott iparszerű sertéstartás, valamint a fakitermelés és a bányászat kapcsán felmerülő szállítási igények alapozták meg. Az új, Győrt Veszprémmel összekötő pálya a vasúti műtárgyakkal együtt másfél év alatt elkészült, és az 1896. év végére át is adták a forgalomnak. Így jött létre a mai 11-es vonal, amely az eredetileg 198,72 km hosszú Győr-Veszprém-Dombóvár vasútvonal 79 km-es szakasza. Leglátványosabb, műszaki megoldásait tekintve is legizgalmasabb szakasza a három alagúttal és két völgyhíddal tarkított Cuha-völgyi rész, Porva-Csesznek és Vinye között. Itt található Magyarország egyetlen omlásvédővel ellátott alagútja. Az egyik viadukt fölött magasodik a vasútépítési emlékműként emelt, a vonal megépítésének évét hirdető obeliszk is (1896). Az építését követő 100 év alatt a vasútvonal sok változáson ment keresztül. Átvészelte a világháborúkat, a vasút hadiüzemmé nyilvánítását, államosítását, többszöri átszervezést bányagazdálkodási okok miatt stb. A teherforgalom volumene a térségben zajló mezőgazdasági és bányászati tevékenységekről függően alakult. A Bakonyban már korábban is több helyszínen végzett szénbányászat mellett 1932-1975 között Eplényben mangánérc kitermelést, Bakonyszentlászlón és környékén pedig 1985-től közel 20 évig bauxitbányászatot is folytattak. A kitermelt érc elszállítása részben vasúton történt. Az 1980-as évektől a bányászat csökkenése folytán jelentősen romlott a vonal teherszállítási kapacitásának kihasználtsága. A személyszállítás volumene sosem volt kiemelkedő, azonban az 1950-60-as években a természetjárás elterjedésével e téren mutatkozott némi fellendülés. A 2000-es években csak a civilek tiltakozása mentette meg a bezárástól.Minderről a Porva-cseszneki vasúttörténeti kiállítás is tanuskodik.

A túránk kezdete tehát ezúttal Porva-Cseszneken a vasútállomás. Itt van büfé is, de annak a nyitva tartása nem garantált. A büfé melletti oszlopra van felapplikálva az MTSZ pecsétje is, így aki bélyegezni szeretné a teljesítményét, az megteheti. Térerő és wifi viszont nemcsak itt nincs, az egész szakaszon hiánycikk lesz. Az állomástól több út is vezet, egy sárga színűn át a hegyen is el lehet jutni a Hódos-ér mentén Vinyére, mi azonban maradunk a klasszikusnál.

Miért is jöttünk ide? Nos azért, mert ez a Bakony egyik legszebb völgye, a Cuha-patak szurdok, amely a meredek sziklafalai között zubog – ha éppen van benne víz. Azért szerettük meg ezt a helyet, mert a vízen átvezető gázlókon való átkelések igazán kalandossá teszik mindig a kirándulásunkat. A Cuha-patak Eplénynél ered, híres völgye pedig a Zirchez tartozó Kardosrétnél kezdődik és Vinyéig tart. Ennek egy rövidebb szakasza a Porva-Csesznek és Vinye közötti. Itt a völgyben kerékpárral és gyalog is jól lehet haladni a gyakorlatlanabb túrázók számára is tökéletesen alkalmas kirándulóút ez a szakasz.

A piros út kétfelé is vezet, innen megyünk el majd egy másik túra alkalmával Zircig – az se túl bonyolult, mert az se nagyon tartalmaz emelkedőket. Most viszont a tanösvényen kell haladnunk. Egy földúton haladunk végig, így ha nem figyeljük a jeleket, akkor sem tudunk eltévedni. Bár lesz néhány leágazás, nekünk végig a patak mentén kell haladnunk, akkor érünk a célunkhoz. Időnkét megcsodáljuk az út mentén nyíló kis virágokat, és itt az első tűzrakóhelynél mi már tudjuk, hogy nem minden átjárón kell keresztül mennünk. Még nem mentünk egy km-t sem – még nem kell átgázolnunk a patakon.

Soha nem gondoltam, hogy a lábtörés miatt az amúgy nem túl nagy ügyességem és egyensúlyérzékem is oda lesz. Pedig ez történt. Egy darabig a két nordic bot még segített, de aztán jött a jól bevált módszer. Az időnként elhaladó vonatok száma is jól mutatta az idő múlását, de az első átkelés után mindjárt jön a második, aztán lesz még néhány és a végén lesz sűrű a program. Az átkelések száma Mankán még nem látszik – pedig ő is önállóan szépen átlépdesett a köveken és az ágakon.

Kisvártatva elértünk ahhoz a szakaszhoz, amit a vonatból nem láthattunk, hiszen az alagútban ugye sötét volt. Sztoni éppen a lukas alagútnál pózol.

Az egész út nem sokkal több, mint 5 km. Persze az elején és a végén is hozzá lehet pakolni, lehet körtúrát tervezni, vagy elmenni az Ördög-rétre, esetleg a Likas-kőhöz Fenyőfő felé – rengeteg jó változat létezik. Persze annál sincs jobb, ha csak tüzet rakunk és sütünk finom szalonnát.

A lényeg, hogy ha nem kocsival megyünk, a 2 óránként közlekedő vonatot el kell érni – bár ismerek valakit, aki innen hazafutott. (Az út Győrig 42 km, pont egy maratoni táv.) Ez tehát az egyik legkönnyebb és mégis látványos és kedvelt túra – nem hiába járnak ide családok nagy létszámban a nyári időszakban. Kisgyereknek kismotorral átgázolni a Cuhán – na az az egyik legnagyobb királyság.

2026. április 5.

Az útvonalunk ezúttal is szinte nyílegyenes.