- Az út sorszáma: 013
- Start: Győrújbarát, Gyermektábor
- GPS kezdés: 47.58741, 17.64823
- Június 20. 16:16
- Cél: Tényő, Bunker
- GPS végpont: 47.55576, 17.65185
- Június 20. 17:53
- Távolság: 4.55 km
- Szintemelkedés: 130 méter
- Időjárás: 32 Celsius fok
- Győrújbarát – Tényő az erdőn át
- Jel: Piros kereszt
- Vízlelőhely: VAN, ivókutak is
- Élelmiszerbolt: VAN, még a két faluban
- Mosdó: VAN, ha a létesítmény nyitva van
- Tömegközlekedés a startnál: VAN
- Tömegközlekedés a célnál: VAN – 2 km-re
A tényői bunker Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt hidegháborús vezetési pontja. Nem lakossági óvóhelynek épült, hanem arra, hogy egy atom- vagy vegyi támadás esetén a megye vezetése innen irányíthassa a mentést és a közigazgatást. 1960-as években a magyar polgári védelem arra a következtetésre jutott, hogy egy esetleges nukleáris háborúban a nagyvárosok lennének az első célpontok. Ezért minden megyében kijelöltek egy, a várostól néhány tíz kilométerre fekvő, jól védhető vezetési pontot. A Győr környéki létesítményt a Sokorói-dombságban, Tényő mellett alakították ki. A bunker különlegessége, hogy nem egy üres betonfolyosó, hanem sok eredeti műszaki berendezése fennmaradt, így jól bemutatja, hogyan készültek Magyarországon egy – szerencsére soha be nem következett – nukleáris konfliktusra. Miután 2021-től a Tényő Világa Egyesület és a katasztrófavédelem együttműködésével fokozatosan felújították, előbb megtisztították a területet, majd tanösvényt alakítottak ki. Ezután korabeli berendezéseket gyűjtöttek össze, mostanra pedig már vezetett látogatásokat indítottak. A múzeumok éjszakája programba is becsatlakoztak, így mi is arra gondoltunk, hogy a piros út bejárását összekötjük bunkerlátogatással.
Itt állunk Győrújbaráton a gyermektábor melletti buszmegállóban, mert van egy út, ami innen a piros kereszten vezet a bunkerhez. Erre az útra csatlakoztunk rá a 12-es túránk végén, és most ez folytatjuk. Ez egyébként nem a tényői bunker tanösvénye, mert annak nem piros a jelölése.
A Tényői Atombunker és Tanösvény útvonalát zöld sáv turistajelzés jelöli, amelyhez a bunkerhez vezető szakaszon külön tanösvényi irányító táblák is csatlakoznak. Az útvonal az erdőn keresztül vezet a bunkerhez, és több ismertetőtáblán mutatja be a hely természeti értékeit és a hidegháborús létesítmény történetét.
Elindulunk befelé az úton, ahol rengeteg pillangó döng a lócitrom fölött. Miután utánaolvastam, megtudtam, hogy a pillangók nem magát a trágyát eszik, hanem az abból származó nedvességet és ásványi anyagokat hasznosítják. Különösen a hím pillangók látogatják az ilyen helyeket. Az itt felvett nátriumot és más ásványi anyagokat a párzás során részben átadják a nősténynek, ami javíthatja a peték fejlődését. Ezért evolúciós előnyt jelent számukra az ilyen „ásványianyag-gyűjtés”.
Elindulunk befelé a piros kereszten – a másik út, ahol én állok – onnan indul a legendás Kolláth-kör. Erre majd egy későbbi túrán visszatérünk, mert annak az első szakaszát piros tobozzal jelölik. Mi most párhuzamosan a zöld borznyom és a kék szilva tanösvényen is haladunk egyszerre. Mindhármat tudatosan alakították ki.
2016-ban Győrújbarát önkormányzata és helyi természetjárók olyan családbarát séta- és futóútvonalakat alakítottak ki a Sokorói-dombság erdeiben, amelyek nem a hagyományos turistajelzéseket (kék sáv, piros kereszt stb.) használják, hanem könnyen felismerhető szimbólumokat. A cél az volt, hogy a gyerekek is könnyen megjegyezzék az útvonalakat, és a kirándulók egyszerűen követhessék őket.
- A zöld borznyom – kb. 4,5 km. Nevét a környéken élő borzokról kapta. Ez a legkalandosabb útvonal, itt található a híres „győrújbaráti kanyon”, egy meredek vízmosás.
- A Kék kökény – kb. 5,2 km. A kökény a Sokorói-dombság jellegzetes, őshonos cserjéje, amely ősszel sötétkék termést hoz. Az útvonal neve a helyi növényvilágra utal.
- A Piros toboz – kb. 5,5 km. Fenyveseken vezet keresztül, ezért kapta a tobozról a nevét. Ez érinti a Vár-kő tanösvényt és több pihenőhelyet is.
Nem megyünk be még 1 km-t se az erdőbe, amikor a második leágazásnál elfordulunk jobbra. Egy kisebb emelkedő vár ránk, ahol, hogy energiát gyűjtsek kivételesen újra a korábban sokat fogyasztott italomból kortyolok.
Elhagyva ezt a jobb sorsra érdemes kilátót elérkezünk a Kolláth-kör becsatlakozásához (de ez csak tipp) majd haladunk tovább Tényő felé. Maga az út nincs 6 km – a buszmegállótól 4.5 km-re saccoltam – a szintemelkedés: kb. 150 méter, ezért nem teljesen sík, de átlagos kondícióval könnyen teljesíthető.
Az út végig jól kitáblázott – bár a jelölés néha olyan magasan van, hogy azt alighanem létráról festették. Egy idő után a többi tanösvényről lecsatlakozva haladunk tovább, a számomra kényelmes 20 perc / km-es tempóban.
Az utolsó km-re kissé megváltozott a növényzet, és ekkor a terep is már elkezdett lejteni. Ez jól is jött, mert kissé növelni szerettem volna a sebességünket, hogy ne késsünk el a 6 órás kezdésről.
Az elhagyott szalmabálák, mint skót marhák lestek ki a dús aljnövényzet mögül. Ez már az út legvége volt, hiszen itt a sorompónál már láttuk úticélunkat, a Tényői Atombunkert, ami pár éve került be a vármegyei értéktárba, majd a Nemzeti Értékek Tárába is.
A bunker 1972–1974 között épült.Mintegy 35 helyiségből áll. Vasbeton szerkezete földdel fedett. A területet eredetileg betonkerítés és fegyveres őrzés védte. A létesítményt BGS (bomba–gáz–szilánk), azaz IV. osztályú védettségű óvóhelyként alakították ki. A bunker teljesen önellátó volt, hiszen saját 161 méter mély kút biztosította a vizet; dízelaggregátor termelte volna az áramot áramszünet esetén; külön légszűrő rendszer tisztította a külső levegőt; szükség esetén hermetikusan lezárhatták, és oxigénpalackok segítségével keringett volna a belső levegő; önálló telefonközpont és híradóhelyiség működött benne.
Szerencsére éles helyzet soha nem volt itt – talán akkor meg se születtünk volna. A hidegháború idején készenlétben állt, de szerencsére nem került sor atom- vagy vegyi támadásra. A rendszerváltás után, 1992-ben megszűnt az őrzése és bezárták. Maga a túra annyira megtetszett, hogy készítettem egy beszámolót a regionális híradóba is.
A tárlaton megismertünk olyan tárgyakat, amivel mi a 70-es évek végén, a 80-as elején bőven találkoztunk – végül mutattak nekünk olyan tárgyakat, amit a Kijev mellőli Csernobilból hoztak ki 1986 áprilisában.
Nekünk azonban még nem volt vége a napnak, este a túra lezárásaként Rábapatonára mentünk, a Diófa Vendéglőbe, ahol én utoljára még az ezerkilencszázas évek végén, a Mediawave Fesztivál keretében megrendezett Falubolond Fesztiválon jártam. Annak idején Zerkula János zenélt itt, miközben Daruka Mihály megnyerte a vetélkedést. Az utolsó feladat a Dózsa György emlékverseny volt – amikor egy izzó gázrezsóra kellett ráülni. Aztán volt a nos hát – szedjünk nospát gyógyszerszedegető verseny a domboldalban. Itt és most az Épeszűek rendeztek egy szabadtéri kvíz műsort, ami kimondottan jól sikerült, a finom pizzák elfogyasztása mellett. Csapatunk, a Nem mindenki nokedli ismét az élmezőnyben végzett, még ha nem is tudtunk nyerni, mint egyszer korábban Mosonmagyaróváron. Kockáztattunk, amikor egy híresnek mondott magyar zenészt kellett volna kitalálnunk, de nem tudtuk, hogy ki az a híres zenész. aki a kérdésben szerepelt. Ha jól emlékszem kb. azt kellett tudni, hogy egy híres úszó férjének a testvére… Hagyok időt és a képek után leírom.
Telegdy Dániel Márton, művésznevén T. Danny magyar énekes, rapper és dalszerző. Az áttörő sikert a Csak Te, a Megmondtam és a Szívtipró című dalaival érte el. Emellett nem ismertük fel az öttusázó Gulyás Michelle hangját – viszont megtaláltuk az állatsimogató egyetlen szabadon engedett madarát.
Június 20. Tényő
