Az Országos Kéktúra (OKT) Magyarország és egyben Európa egyik legismertebb, legrégebbi és leghosszabb jelzett turistautja, amely a Dunántúlon található Írott-kőtől (Kőszegi-hegység) a Zempléni-hegységben lévő Hollóházáig kanyarog. A kb. 1170 km hosszú, kék sávval jelzett útvonal északi középhegységeinken és a Dunántúlon halad át, melyet a túrázók bélyegzéssel igazolhatnak. Az Országos Kéktúra az Írott-kő – Hollóháza távolság, de a teljes „kékkör” része a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (541 km) és az Alföldi Kéktúra (870 km) is, amelyekkel együtt a teljes Kékkör több mint 2500 km hosszú. Ez a Kisalföldet 2026-ig elkerülte.
Az első turistajelzéseket az 1870-es években a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) kezdte kihelyezni, akik eleinte a Magas-Tátra kiépítését tűzték ki célul. A korai jelzések festékből vagy kőből készültek, amelyeket a fák törzsére vagy sziklákra helyeztek el.
A 20. század elején a rendszer fokozatosan bővült és egységesült. Az MKE kidolgozta a ma is használatos színkódos jelzésrendszert, amely a főbb útvonalakat kék, piros, sárga és zöld sávokkal jelöli.
Fő turistajelzések a sáv és az álló kereszt, leágazó szimbólumok a háromszög, a négyzet, a kör, a barlang, a rom, a kápolna, az emlékmű és a bélyegző, egyéb jelölések pedig a körtúra.
A sáv jelzésű utak ideálisak a hosszabb túrákat kedvelők számára, akik szeretnének bejárni egy-egy tájegységet, és közben megismerni a helyi nevezetességeket. A túrázók a sáv jelzésű utak mentén változatos tájakon haladhatnak át, érinthetnek erdőket, mezőket, hegyeket, völgyeket és településeket.
A kék sáv jelzi azokat a hosszabb, több tájegységen átvezető útvonalakat, amelyek kiemelkedő turisztikai értékkel bírnak. Ilyen útvonal például az Országos Kéktúra, amely hazánk leghosszabb összefüggő turistajelzése. Bizonyos tájegységeken a kék sáv jelzést nem csak országos, de helyi jelentőségű főútvonalak jelzésére is használják. Ezek az útvonalak rövidebbek, mint az országos jelentőségű utak, de az adott tájegységen belül fontos szerepet töltenek be a túrázók számára. A kék sávval jelölt útvonalak bejárása igazi kihívás és élmény a túrázók számára, és lehetőséget ad hazánk legszebb tájainak felfedezésére. Ilyen még pl. a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra is, amelyek az Országos Kéktúrával együtt jelentik az Országos Kékkört, de vannak más ilyen jelöléssel ellátott utak is, mint pl. a Börzsönyi Kék és Gödöllői Kék.
A piros sáv jelzés a magyarországi turistaút-hálózatban a kék sáv után a második legfontosabb kategóriát jelöli. Ezek az utak hosszabbak, mint a helyi utak, és legalább egy tájegységen átvezető útvonalat jelölnek. Céljuk, hogy összekössék a tájegység fontosabb pontjait, és a túrázók számára betekintést nyújtsanak a táj jellegzetességeibe. Bizonyos tájegységeken a piros sáv jelzést nem csak tájegységen átvezető, de kiemelt jelentőségű helyi utak jelzésére is használják. Ezek az utak rövidebbek, mint a tájegységen átvezető utak, de az adott tájegységen belül fontos szerepet töltenek be a túrázók számára. A túrázók a piros sávval jelölt utak bejárásakor gyönyörködhetnek a táj szépségében, megismerhetik a helyi értékeket, és kihívhatják egy körre a fizikai állóképességüket. Ilyen utak pl. a Közép-dunántúli Piros túra, Dél-dunántúli Piros túra és a Pest megyei Piros.
A sárga sáv jelzés nem országos vagy tájegységi, hanem helyi jelentőségű. Ezek az utak rövidebbek, mint a kék és piros sávval jelölt utak, de az adott tájegységen belül fontos szerepet töltenek be. Céljuk, hogy összekössék a tájegység fontosabb pontjait, és a túrázók számára betekintést nyújtsanak a helyi értékekbe. Ezek az utak a helyi túraúthálózat gerincét alkotják. Összekötik a kisebb településeket és turisztikai célpontokat és a kék, piros sávval jelölt hosszabb útvonalakat. Pl. ilyen a Szent Márton kulturális útvonal.
A zöld sáv jelzés a magyarországi turistaút-hálózatban azokat a helyi gerinchálózati útvonalakat jelöli, amelyek nem tartoznak a kék, piros és sárga sávval jelölt útvonalak kategóriáihoz. Ezek az utak nem országos, tájegységi, sőt, nem is általános helyi jelentőségűek, hanem specifikusabb, lokálisabb szerepet töltenek be. Céljuk, hogy összekössék a tájegység egy-egy kisebb régiójának fontosabb pontjait. A zöld sáv jelzéssel jelölt utak ideálisak a helyi tájak, kisebb régiók felfedezésére, a túrázási élmény megszerzésére és a kikapcsolódásra. Pl. ilyen az Északi Zöld és a Vasfüggöny turistaút.
Az álló kereszt jelzés a sáv jelzésű utak (kék, piros, sárga, zöld) elsődleges kapcsolódási pontjait jelöli. Összekötik a tájegység fontosabb pontjait, és a túrázók számára a leggyorsabb és legegyszerűbb útvonalat biztosítják a célpontjuk eléréséhez. Két, jelzett sáv jelképű út közötti átkötést is jelölhet. Ez lehet útváltozat, amely kikerüli a nehezebb terepszakaszokat, vagy alternatív útvonal, amely egy másik településre vezet. Fontos tájékozódási pontot jelent, mert megmutatja, hogy hol lehet csatlakozni a sáv jelzésű úthálózathoz.
Bár a Kék-túra elkerüli a Szigetközt és a Kisalföldet, itt Győrben és környékén is van hová és miért kirándulni.