- Az út sorszáma: 019
- Start: Uzsa, a buszmegállóhoz közel
- GPS kezdés: 46.89816, 17.34561
- Július 24. 13:36
- Cél: Uzsa, a buszmegállóhoz közel
- GPS végpont: 46.88910, 17.64698
- Július24. 15:06
- Távolság: 4.00 km
- Szintemelkedés: 45 méter
- Időjárás: 26 Celsius fok
- Tanösvény
- Jel: Piros U
- Büfé: NINCS
- Vízlelőhely: NINCS
- Mosdó: NINCS
- Tömegközlekedés a startnál: a 84-es úton buszmegálló
- Tömegközlekedés a célnál: a 84-es úton buszmegálló
Vannak túrák, amikor minden a tervek szerint alakul. Aztán vannak olyanok, mint a Csarabos tanösvény Uzsa mellett.
Az elképzelés egyszerű volt. Megyünk haza a Balatontól, és Sümeg előtt a 84-esen van egy település, amit én az erős emberek versenyről már ismertem: Uzsa. Na majd itt megállunk, és a piros háromszögön elsétálunk a Kecskevárhoz, megnézzük a környéket, aztán kényelmesen visszatérünk az autóhoz. A valóság azonban már az első kilométereken jelezte, hogy ez most nem az a nap lesz.
A tanösvény már az elejétől furcsán vezetett bennünket az erdőben, pedig becsületesen követtük a táblákat, és a tanösvény vastag piros U betűjét. Évi mindjárt a rajt után őzeket látott az erdőben, aztán a tesójával én is, de tulajdonképpen a látnivalót ezzel már ki is pipáltuk. ( a két őz a középső és a jobb oldali képen a kép közepén talán felismerhető ) Néztük a fákat, az ösvényt, néha még a turistajelzést is, csak éppen azt nem tudtuk, hogy a Kecskevár merre lehet. Csak mentünk és mentünk, követtük a jelzéseket, meg persze figyeltük az órát. Nekem 1.5 km-re írta az utat, enyhe emelkedővel, de nem a piros U betűn, hanem a piros háromszögen, de az csak egy kis időre bukkant fel nekünk. Aztán eltűnt: maradtak a tanösvény táblái és a fán a nagy piros U.
Egy idő után persze már minden bokor gyanús lett, minden kisebb dombtetőn azt hittük, hogy na, biztosan ott van. De nem ott volt.
Mire két kilométert megtettünk, sikerült arra a következtetésre jutnunk, hogy ez ma nem lesz meg, így jobb lesz visszasétálni a kocsihoz.
Rövid tanácskozás következett. Menjünk tovább? Forduljunk vissza? Végül a józan ész győzött. Még egyszer két kilométer következett, csak éppen ellenkező irányba. Így sikerült egy olyan négy kilométeres túrát teljesítenünk, amelynek legfontosabb látnivalóját egyetlen pillanatra sem láttuk.
Persze utólag már inkább mosolygunk rajta. Az erdő csendes volt, a séta kellemes, a levegő friss, és legalább biztosan tudjuk, merre nem vezet a Kecskevárhoz az út. Néha egy kirándulás nem azért marad emlékezetes, mert minden sikerül, hanem éppen azért, mert nem. És egyszer majd talán visszatérünk ide Uzsa szomszédságába.
2026. július 24. Uzsa
